Tavaly készítettünk adventi koszorút a Naggyal. Könnyű dolgunk volt, egy kultúrházas mesejátékot követően lehetett kézműveskedni, mindent elénk tettek, ami csak szem-szájnak ingere ebben a témában, koszorúalap, gyertyák több színben, ragasztópisztoly, fenyőág, kis alma, csillogó fityfiritty... volt…
14 éve, hogy együtt vagyunk. Tisztán emlékszem rá, mikor először megpillantottam, pár nappal a 20. születésnapom előtt. Már olyan régóta vágyakoztam utána, és akkor, ott volt előttem teljes életnagyságban. Körülötte minden elhomályosult, csak őt láttam rivaldafénybe burkolózva, 2 centivel a föld…
Elindulunk az oviba. Persze nem érünk be időben... ma sem. Fél 9. Nem korai az időpont. De... Én, aki mindenhol 15 perccel korábban ott voltam, mert utálok késni, és utálom, ha megváratnak... Na, mindegy... Minden reggel megpróbáljuk, de útközben már csak arra hajtunk, hogy minél kevesebbet…