AnyámAsszony

"...nekem akkor is szól a zene, ha nem szól, mert nagyon-nagyon sok zene van a fejemben. Ez a 30 év elég volt, hogy megteljen."
DJ Lotters normál körülmények között péntek esténként az ország legnagyobb retró diszkójának rezidens lemezlovasa. Krisztián mesél arról, honnan indult, hová tart, és hogyan változott meg az élete a rendkívüli helyzetben.

A zene nem idegen a családodtól, hisz Édesapád billentyűs, ha jól tudom, Te is zongorázással kezdtél, aztán áttértél a dobolásra, majd jött a DJ-skedés és a rádiózás. Ha minden igaz, egy suli buliban léptél fel először közönség előtt cca. 30 évvel ezelőtt. Már akkor tudtad, hogy ezt akarod csinálni, vagy nem volt ilyen egyértelmű a képlet, és rögös út vezetett a DJ szakmához? Mi lettél volna, ha nem lemezlovas?

Igazából semmi nem fordult meg a fejemben, már 9-10 éves koromban tudtam, hogy valamilyen módon a zenével fogok foglalkozni. 
Valóban, apám zenész - billentyűs -, azt gondolom, hogy muszáj volt nekem is valamilyen hangszeren játszani, és a véremben van a zene, akárcsak a fiamnak.
Én a dobot választottam, mert a zongora nem állt olyan közel hozzám. A ritmusszekció pedig születésem óta végigkísért, hosszú éveken keresztül foglalkoztam vele, elvégeztem egy jazz tanszakot.
De mindeközben már érdekelt a rádiózás, a diszkózás. Tizenéves koromban, amíg  a többiek fociztak, vagy kosaraztak, én bent ültem a szobában, és hallgattam a Komjáthy kívánságműsort, vettem fel a slágereket. Nagyon sokat hallgattam a Poptarisznyát, B. Tóth László műsorát, akivel egyébként most már együtt dolgozom, milyen az élet. :) Bár nem tetszett, hogy B. Tóth mindig beledumált - ezt el is mondtam neki -, aztán végül annyira megfogott ez a műfaj, hogy váltottam, és olyan 20 éves korom környékén teljesen megszüntettem a dobot, vettem két CD-játszót, és akkor már tudtam, hogy ez lesz a hivatásom. 
Már suli ideje alatt is iskolarádióztam, az általános iskolában is megvolt saját zenekarunk, az összes suli bulit én csináltam, később a középiskolában is, és innen datálódik tulajdonképpen ez a 30-32 év. Már kimondva is nagyon sok! Úgyhogy abszolút tudatos volt minden, amit csináltam. Sőt, amikor '89-ben beszabadultam a Magyar Rádióba, akkor azt mondtam, hogy én innen ki nem megyek többet, és valóban az érettségi után egyből ott kezdtem mint technikus. Ez a kép is a Magyar Rádió 37-es stúdiójában készült, annak apropóján, hogy  B. Tóth Lászlónak volt egy lemeze, a Pop-Tari-Top, aminek a boritóján így pózolt.

Aztán a Juventus Rádió, Danubius Rádió, mindemellett végig a diszkó, tehát a diszkózni 14 éves korom óta szinte minden hétvégén mentem, és emellett egy pici rádiózás, kicsi tévézés is megfért, de mindegyik a zenei vonalon.

Bár most rendkívüli hétköznapokat élünk, de hogy néz ki egy átlagos heted? Azt tudom, hogy pénteken kígyózó sorok várják a budapesti Remix előtt, hogy bejussanak a bulijaidba, persze ezen kívül is vannak fellépéseid, de ez gondolom inkább a hétvégéket fedi le. És mennyiben változott mindez a jelen helyzetben? 

Igen, valóban ez a rendkívüli helyzet teljesen felborította az életemet. Bár a hétköznapjaim egészen hasonlóak, hiszen szeretek itthon lenni, pihenni, kertészkedni. Az otthonomban van egy stúdióm, ahol egyébként elfoglalom magam szabadon, tehát előveszek néhány régi dalt, leporolom, feldolgozom, átalakítom, rendszerezem a zenéimet. Néha reklámot készítek rádióknak, illetve egy-egy remixet, ami hivatalos felkérés. 
Ezenkívül a Sláger Tv-n láthatnak a nézők az Emilio Famila-ban, én vagyok A Szomszéd. Emilioék egyébként nem messze laknak tőlem. A műsorban zenélgetünk, bohóckodunk, mindenféle vicces jelenetet találunk ki. A jelenlegi helyzet miatt leállt a forgatás, talán majd újra indul, mikor rendeződnek a hétköznapok.
Amikor a fiam otthon van, sokat szoktunk együtt zenélni. Ő egyébként zongorista, elvégezte a Bartók Zeneművészetit, jelenleg a Kőbányai Zenestúdióba jár, zeneszerző-zongorista lesz, nagyon büszke vagyok rá. Most is próbáljuk zenével elütni az időt, illetve a kertben teszünk-veszünk.
Nekem nagyon fontos a #maradjotthon, én megteszem, amit tehetek az országért, magunkért, úgyhogy én nem megyek sehova, amennyire lehet. Nyilván egy kis bevásárlás, de az is egyébként frusztráció, mert én valóban félek ettől a vírustól. Úgyhogy amennyit csak tudok, otthon vagyok. Hát, nem könnyű, mert így emberekkel sem nagyon találkozom, nem tudok kimenni, illetve hozzám sem tudnak jönni. Úgyhogy sajnos elmarad a családlátogatás és a locsolás is húsvétkor. 
Emellett jobban vigyázok az egészségemre, sok vitamint szedek, fertőtlenítek, és rengeteget mosok kezet, már olyan szinten, hogy a bal kezemen észrevettem egy '94-es diszkó pecsétet. És persze, ha kimegyek az utcára, akkor maszkot és kesztyűt húzok, de remélem ez mostanra mindenki számára egyértelmű.
Április elején elkezdtem a 'Live'-okat csinálni, havonta 1-2 alkalommal fogok jelentkezni egy 1 órás élő mix-szel péntek vagy szombat este a saját Facebook oldalamon a '80-as, '90-es évek dalait hallhatják a bulizni vágyók eredetiben és remixben is, tervezek egy '90-es évek classic house mix-et is, nagyon szerettem ezt az időszakot. Persze remélem, hogy nem tart sokáig a karantén, és hamarosan élőben találkozhatok a közönséggel.
Igen, általában a hétvégék arról szólnak, hogy pénteken az ország legnagyobb retró diszkóját csinálom, a Remix Retro Disco-t a Nyugatinál. Rengetegen vannak, és remélem lesznek is majd, mikor újra indulhatnak a bulik. Szombatonként pedig vidékre szoktam menni felkérésekre, fellépésekre, klubokba és retró rendezvényekre, fesztiválokra.

Melyik volt eddig a legemlékezetesebb fellépésed?

Volt több is, de most hirtelen az első Neoton-os Retró Fesztivál jutott eszembe, amikor felkonferálhattam őket, előttük és utánuk is játszhattam nagyközönség előtt. Ez kb. 8-10 éve volt, akkor már 30 éve ismertem a Neoton Famíliát, 10-12 évesen hallgattam őket, tomboltam rájuk, és házibulikat csináltam az ő zenéikkel, rajtuk nőttem fel, Csepregi Éva és a többiek, hatalmas megtiszteltetés és élmény volt velük együtt dolgozni. De mondhatnám Zoltán Erikát, az R-Go-t, vagy B. Tóth Lászlót. Szóval azokkal a legendákkal, akiket régen hallgattam - és akikkel azóta már nagyon jóban vagyok, és személyesen is összejárunk - nagyon nagy dolog volt először színpadra lépni. 

Szintén nagyon jó szívvel emlékszem vissza egy kb. 5 évvel ezelőtti R-Go koncertre, mikor a Retró Sztár Projekttel léphettünk fel Szikora Robiék előtt. Ez egy Miss B-vel - Besthiák - közös formáció, ő az énekes, én pedig  a rappek és hype-olok. A '90-es évek slágereit adjuk elő élőben, sokszor az eredetihez nagyon hasonlóan.

Egy hétköznapi ember lazításképpen vagy bulik alkalmával hallgat zenét. Téged feldob a zene, eljársz szórakozni, vagy inkább a csendet élvezed? Magánemberként is csak a retró, vagy akkor más műfaj is belefér? Mivel kapcsolsz ki?

Igazából én a csenddel kapcsolódom ki. Szoktam mondani, hogy nekem akkor is szól a zene, ha nem szól, mert nagyon-nagyon sok zene van a fejemben. Ez a 30 év elég volt, hogy megteljen. És bármikor elő tudok venni belső hallásként zenéket, úgyhogy engem valóban a csend az, ami kikapcsol, és ritkábban hallgatok egyébként zenét. Viszont mikor otthon a stúdióban dolgozom, akkor nemcsak hallgatom, hanem csinálom is. Én inkább gyártani szeretem a zenét, akár gép előtt, vagy akár mint dobos, benne lenni a zenében, ez engem jobban kikapcsol. Soha nem szoktam munkának tekinteni sem a fellépést, sem azt, amikor leülök a gép elé, és átalakítom vagy csinálom a zenéket. Ez nekem maga a kikapcsolódás.
Ennek a másik véglete a csend, a kerti sütögetés, a kertészkedés, tévézés. Szeretek híreket nézni, informálódni a nagyvilágból, főleg most, szinte egész nap ez tölti ki az időmet, figyelem az eseményeket, várom a végét, hogy minél hamarabb találkozhassak a közönséggel, a retró arcokkal, és hogy a zenéket újra feltegyem élőben az embereknek, ne csak itthon, egy home office keretén belül.
Ráadásul vettem most egy új szerkezetet, ami az életemben egy nagyon nagy fordulópont. A felszerelésem evolúciója: kazettás magnó - bakelit - CD, ez mostanáig tartott, de már persze párhuzamosan volt pen-drive is. Idéntől terveim szerint teljesen átállok pen drive-ra, vettem egy controller-t, amit fel kell építeni zeneileg, ez nagyon sok időt vesz igénybe, most itt a remek alkalom, és legközelebb, amikor már kimegyek a közönség közé, akkor abszolút egy modern technikával fogok retrót játszani. :) De a zenék ugyanúgy fognak szólni, csak egy sokkal egyszerűbb keresési megoldással, a CD-k pakolása nélkül.
Magánéletben nemcsak a retró, mást is hallgatok. Összességében nem kifejezetten a retrót játszom, bulizós best of mixeim vannak, vegyesen az elmúlt 30 év slágereit tolom a Remix-ben, illetve minden fellépésem. 
Egyébként magánéletben én az italo disco-t szeretem, azt már nem lehet játszani, mert nagyon a '80-as évek, és csak egy igazán szűk réteg rajong érte. Én nagyon szerettem ezt a műfajt, úgyhogy a kocsimban titkon ezeket hallgatom. 

Saját bevallásod szerint hiú és rendszerető ember vagy. Miben nyilvánul ez meg? Azt látom, hogy adsz a megjelenésedre, és rend vesz körül. A programjaid szervezésénél is fontos ez a rendezettség, vagy inkább az Téged körülvevő dolgokra vonatkozik mindez? Magad szervezed a fellépéseidet, vagy van segítséged?

Közel 30 éve vagyok a pályán, sosem volt menedzserem, magam szervezem a bulikat, a fellépéseket. Azt vallom, hogy amit én csinálok, az meg van csinálva. 
Igen, hiú vagyok, és fontos a megjelenés, igyekszem a fellépésekre magam összerakni. A hétköznapokon persze ez nem így van, például csak fellépés előtt szoktam borotválkozni. A hiúságom inkább a színpadra vonatkozik és a közéletre. Itthon magammal kevésbé foglalkozom, viszont előtérbe helyezem a környezetemet. Szeretek jó körülmények között élni, a tisztaság, a rend az nálam fontos, akárcsak a fegyelem, kicsit kockának tartom magam. Nem nagyon szeretem az ironikus vicceket. Persze fontos a humor, én is viccelődöm, például az Emilio Famila-ban. 
Szeretem a rendet és a tisztaságot magam körül, megóvni, amim van. Ez abból fakad, hogy nem éltünk túl jó körülmények között gyerekkoromban, és megbecsülöm, amit sikerült elérnem, megszereznem. 

Oktatod is a következő nemzedéket. Sokan szeretnének DJ-k lenni ma Magyarországon?

A DJ Lotters lemezlovas képző iskola 2007-ben alakult. 6 éven keresztül 10-12 fős, 2 hónapos kurzusokat tartottam. 2014-től magánóra keretei közt tanítom otthon a stúdiómban az új nemzedéket.
Igen, sokan szeretnének lemezlovasok lenni. Annyiban tudom őket segíteni, hogy az elmúlt 30 év tapasztalatát átadom nekik. Komoly szűrőn megy át, aki megjelenik nálam. Hosszú beszélgetések, hogy mit akar elérni és hogyan. Van olyan, aki csak házibulikat szeretne csinálni, neki is megvan a megfelelő oktatási politikám, illetve aki esetleg komolyabb szinten akarja ezt művelni, akár mint producer, azt is tudom segíteni, mert az is voltam, vagyok.
2003 és 2010 között 6-7 saját videó klipem jelent meg, saját dalok, benne persze sok feldolgozás, de azt mégis saját dalnak hívjuk, hiszen át van alakítva. Az első ilyen ismert volt a 'Hogyan tudnék élni nélküled' 2004-ből, aztán a 'Rólad álmodom', a 'Vinnélek', 'Táncolj ma éjjel', ezek mind olyan ismert slágerek, amit a Viva zenei csatorna nagyon sokat játszott akkor még, amikor nem volt Facebook és Youtube. Úgyhogy az egy nagyon izgalmas időszak volt. 

Jelenleg ez is szünetel, szeptembertől talán újra indul a Lotters DJ képző. Korhatár nélkül, mindenféle stílusban megmutatom, miről is szól ez az úgynevezett szakma. Én hivatásnak hívom inkább, de ez másik kérdés.  

Ahogy említetted, fiad, Márk is viszi tovább a zenei vonalat, komoly szinten zongorázik, ezen kívül együtt is fel szoktatok lépni. Fiatalon lettél édesapa, talán éppen a legpörgősebb időszakodban. Nehéz volt megtalálni az egyensúlyt az apaság és a munka közt, vagy minden jött magától, és úgy volt jó, ahogy volt?

Márk is a zenével foglalkozik, profi szinten zongorázik, valószínűleg neki is ez lesz teljes mértékben az élete. Ahol tudom, segítem, bár ő is egy elég büszke ember, akárcsak én, úgyhogy nem nagyon engedi, de azért még terelgetem, hiszen 21 éves, jövőre fejezi be a sulit. 

Igen, fiatalon lettem apuka. Márk március 25-én, a 25. születésnapomon született. Gyakorlatilag a 25-ös szám végigkíséri az életemet.
Akkor valóban pörgött minden, egyszerre csináltam a rádiót, a tévét, doboltam, diszkóztam, de belefért, mert volt egy nagyon jó házasságom, hálás vagyok a volt feleségemnek, hogy végigcsinálta ezt a nehéz időszakot. Bár hétvégenként mennem kellett, azért mégis sokat voltam velük, amire büszke vagyok, és így megvolt a családi harmónia. Szokták mondani, hogy egy sikeres ember mögé kell egy jó asszony, és ez így nálunk is működött Márk 15 éves koráig. Úgyhogy minden jó volt így, ahogy volt. 

Hogy látod a jövődet? Mindörökké DJ, vagy idővel nyugodtabb vizekre evezel?

Az utóbbi hetekben ez a kérdés kicsit más megvilágítást kapott.
Eddig semmi mást nem tudtam elképzelni, lemezlovasként terveztem megöregedni. B. Tóth László szeretnék lenni. Mikor mondtam neki - sokat sörözünk és bandázunk együtt a Remix diszkón kívül is -  hogy mindig is olyan szerettem volna lenni, mint ő, azt felelte, hogy "Krisztián, hát te már az vagy!", számomra nagyon komoly elismerés. 73 éves, és még mindig aktívan zenél, játszik, szórakoztatja az embereket, igaz ő rádiózik is, ami nekem most nincsen, viszont színpadon ugyanúgy megjelenik. Én ezt szeretném, illetve ezt szerettem volna. Most viszont megjelent a krízis helyzet, és ideje elgondolkoznom azon, hogy talán mással is kellene foglalkoznom.
Egyébként rengeteg ismerősöm ajánlott fel munkalehetőséget most, hogy fellépőként hirtelen munkanélküli lettem, és valószínűleg ez sokáig így is lesz, hiszen ismerik a precizitásomat, a hozzáállásomat a dolgokhoz, tehát nekem vagy megvan csinálva, vagy nincs, inkább bele se kezdek, ha nem lesz profi. Hívtak pl. építésvezetőnek. Nem értek hozzá, de azt mondták, nem is fontos, csak figyelnem kell az embereket, hogy rendesen el legyen végezve a munka. Egyelőre azért nem vállaltam, mert valóban nem is merek kimenni az utcára. De lehet, hogy mikor rendeződnek a dolgok, elkezdek egy másik lábat építeni szórakozásként, vagy titkon arra gondolva, hogy ha ismét lesz egy ilyen rendkívüli állapot, legyen másik opció.
De ha a jövőben is csinálhatom a hétvégéket, akkor  nagyon sokáig ezzel szeretnék foglalkozni, hiszen nekem ez az utam, a rendeltetésem... és maradok továbbra is DJ Lotters.

Reméljük minél hamarabb helyreáll a rend, és ismét élőben lehet bulizni DJ Lotters szettjeire! Addig is felidézhetitek a top slágeres klub hangulatot havonta 1-2x az élő bejelentkezései alkalmával.

Csók, Rita

HA TETSZETT AZ INTERJÚ, KÖVESSETEK ITT A BLOGON, VAGY AZ ANYÁMASSZONY A FACEBOOK OLDALÁN!