AnyámAsszony

Szekeres András, a Junkies énekese mesél az elvetett kockáról, kamaszkori vágyról és motivációról, 25 évnyi zene hozta barátságról, fellépésekről, hétköznapokról. 

Születési hely: Leningrád. Vagány ez az adat egy személyi igazolványban. :) Milyen gyakran jársz vissza szülővárosodba, most már Szentpétervárra? Szívesen időzöl Oroszországban?
Ritkán járok vissza, de pont idén januárban voltam, borzasztó hideg volt: -25 fok, de ha belépsz bárhova, mindenhol 30 fokra van felfűtve minden. Úgy alakult, hogy abban a szobában voltam elszállásolva, ahol újszülöttként is laktam, hatalmas spirituális élmény volt, úgy aludtam, mint a tej, pedig ritka rossz alvó vagyok.

Milyen elképzeléseid voltak Neked, illetve a szüleidnek a jövőddel kapcsolatban?
Kamaszkoromban pilóta szerettem volna lenni, nagyon vonzott, és azóta is vonz a repülés. Lakóhelyet is úgy választottam, hogy a leszálló gépeket láthassam. Nekem ez az, ami másnak a pecázás: kiülök a teraszra és nézem a leszálló gépeket. Megnyugtat, kikapcsol.

Csak nem a Top Gun volt Rád ilyen nagy hatással? :)
Nem. Persze láttam, de inkább a kereskedelmi repülőzés érdekelt, Boeing 747 és társai.

Mikor került képbe az éneklés? Volt, hogy más mesterséggel kerested a kenyered?
Hatévesen apám zeneiskolába íratott, a kocka el volt vetve, bár borzalmasan utáltam hegedülni, a szimfonikus zenekar része mégis vonzott, ahogy megszólal az egész.
Pár éve felléptem a Szimfonik Live-on, és mentem próbára a Rádió 6-osba, amikor ott megszólalt a Coldplaytől a Paradise élőben nagyzenekarral, végigfutott a hideg a hátamon. A klasszikus zene amúgy ma is közel áll hozzám, a kocsiban legszívesebben azt hallgatnám, ha Tamara lányom hagyná.
Az éneklés gimi elsőben lett hirtelen fontos, amikor megláttuk, hogy a negyedikesek közül Livius és Kiss Tibi mennyire menők, meg a csajok mennyire odavannak értük, ez volt a fő motiváció, mindenféle kérdés nélkül.

Jó barátok vagytok Barbaró Attilával. Egy énekescsere kapcsán kerültél a Junkies-ba. Barátságból lett zenekari tagság, vagy zenekari tagságból barátság?
A második. Nekem a Junkies tagjaival korábbról nem volt szoros kapcsolatom, bár ismertem őket, de még csak haverok sem voltunk. Közben ugye eltelt 25 év, inkább olyan ez, mint egy házasság, ismerem, és mégis szeretem, és gondolom Attila is így van vele.

fotó: Radó Norbert

Azt mondod, még csak haverok sem voltatok. Hogyan kerültél mégis Te a képbe az énekesválasztás kapcsán?
Mikor felvettek főiskolára Dunaújvárosból Budapestre költöztem. Egy közös koncerten láttak meg a srácok, felhívtak telefonon, fogalmam sincs, honnan szerezték meg a számomat.

Augusztus közepén Dél-Koreában léptetek fel a Junkies-zal, nem is először. Hogy kerül egy magyar punk-rock banda Koreába? Merre jártatok még a nagyvilágban?
A véletlenek sorozata mellett rengeteg munka árán jutottunk ki 2016-ban először Koreába, és nyilván az akkori ottani jelenlétünk vezetett ahhoz, hogy idén el tudjunk menni a Gangwon Rock Festival-ra. Szuper körülményeket biztosítottak számunkra, ugyanazt az ellátást kaptuk, mint a nagy nemzetközi zenekarok, elképesztő, életre szóló élményben volt részünk. Amúgy Európában már csomó helyen jártunk, van, ahol már sokszor, mondjuk Dániában, vagy Izlandon még nem voltunk.

Attilával is beszéltünk a vele készült interjúban az 'egy szál gitáros' fellépéseitekről. Nemrég a Sziget Fesztiválon adtatok koncertet ebben a felállásban, júliusban a VOLT-on, illetve egy zongorás fellépéseket is szerveztek Tempfli Erikkel, legutóbb pedig a Barba Negraban hárman együtt álltatok színpadra. Kedvesebb most számodra ez az előadásmód, vagy próbálgatjátok a dalokban lévő lehetőségeket?
Teljesen más mind a kettő, mindegyik más miatt jobb. 25 év után mi is keressük, hogy mivel tudnánk feldobni a produkciót, és persze saját magunkat. Egy-egy új helyszín vagy előadási mód számunkra is új kihívásokkal kecsegtet, ha lehet választani, akkor nyilván azzal szeretnénk foglalkozni, amelyik az izgalmasabb, ez a fő motiváció.

A Junkies mellett ott volt Neked a pop-rock stílusú Stereomilk, és jelenleg a szólókarriered is szépen alakul. Lehet mindent egyszerre jól csinálni, vagy kell egy fontossági sorrendet állítani?
A Junkies most a 25. jubileumi év miatt előtérbe került, kicsit elhanyagoltam a szóló dolgaimat, de tervezem, hogy folytatom, csak az elmúlt időszak nagyon durva volt, semmi másra nem volt idő.

fotó: Radó Norbert

Mivel töltöd szívesen a szabadidődet? Azt tudom, hogy futsz és biciklizel is.
Nagyon sok minden érdekel, szívesen főzök, vagy kóstolok meg új ízeket, igazából minden ételt szeretek, ha jól van elkészítve. Szívesen futok, biciklizem. Szeretek olvasni is, nagyon rá tudok cuppanni egy-egy témára, ha érdekel. Sorozatokat is szívesen nézek, bár csak ritkán van olyan, ami beszippant. A videójátékozás például totálisan hidegen hagy, ahogy a tévé sem volt bekapcsolva nálunk hetek óta, teljesen kikopott az életünkből.

Zajos koncerteket és csendes hétköznapokat, szóval, maradjon 'A helyzet változatlan'!

Csók, Rita

HA TETSZETT AZ INTERJÚ, KÖVESSETEK ITT A BLOGON, VAGY AZ ANYÁMASSZONY A FACEBOOK OLDALÁN!